Apai nagymamámról, elsőként az a rengeteg tészta jut eszembe, amely mindig elborította icipici otthonát. A házi kasszát gyarapította a házilag gyártott cérna- és széles metéltekkel a kocka- és csigatésztákkal s minden más pastával, ami “divat” volt húsz-harminc évvel ezelőtt.
Bár párszor költözött azóta a nagymamám, nem csodálnám, ha a kézzel hajthatós tésztakészítő gépe ma is előkerülne, ha rákérdeznék.
Én ennél már egy fokkal szuperebbre vagyis elektromosra vágyom, de inkább csak az idő hiányában, mint lustaságból. S praktikusságból is, hogy mindkét kezem szabad legyen a nyújtandó, vékonyítandó, szeletelendő tészta útjának egyengetésére.
A csoda masina melyet kinéztem magamnak, rengeteg féle tészta gyártásában segítene nekem ahhoz, hogy olyan tészta kerülhessen mindig az asztalunkra, amelyről tudom, valóban mit tartalmaz.
A Marcato Atlas 150 ára 62 928 Forint, melyet ma is kizárólag csak vásárláspárti álmaimban fizettem ki, a leapadhatatlan vásárláspárti kártyámmal.
Úgy legyen! 🙂
Na, erre én is nagyon vágyok! 🙂 Remélem, egyszer lesz ilyen mindkettönknek! Ildi