![]()
Míg a legfiatalabb nagynéném első szava a “csalsz” volt, én addig minden pasimat két héten belül megtanítottam arra, hogyan kell(ene) nyernie a rablórömin…bizony a mi családunk nagy zsugabubus.
![]()
Kicsiként a Fekete Péter és a Csapd le, csacsi volt a menő. Majd jött a zsírozás, a svindli, a huszonegy. Ezt követte a rablórömi, édesanyámmal hosszú estéken át. Később egy összeszokott társasággal minden kedden römiztem vagy kanasztáztam.
Egy görögországi nyaralás alkalmával majd egy héten át, a vacsorát követően egészen hajnalhasadtáig makaóztam negyedmagammal. Azóta is vágyom vissza azokat a forró, kártyamámoros estéket!
A volt férjemmel a kapcsolatunk elejét végig speedeztünk (nem, nem arra gondolok, még mindig a kártya a téma). Pocakosan a póker áldozatává váltam (milyen jó ómen a fiamnak), ám mióta anyuka lettem, legfeljebb csak a számítógépen van lehetőségem pasziánszozni…
Ami addig kimaradt az életemből az belote, a bridzs, abezique, és szeretnék egyszer egy francia kaszinóban baccarazni is…
Hogy legyen mivel itthon játszanom, az Egyesült Királyságban kézzel gyártott Geoffrey Parker műanyag-bevonatú, négy pakliból, 100 kétoldalas score kártyából és nyolc Bridge ceruzából álló, bőrkötésű, mágneszáras könyvdobozos készletet néztem ki, mintegy: 275 470 Ft értékben.
A házhoz szállításnak, és annak is van némi plusz díja, hogy a lapokat a monogramommal ellátják, de sebaj! A legkedvesebb kártyámmal, a vásárláspárti plasztikkal kifizetnem most sem lesz akadály!
Éljenek az álmok!
A hat darabos alap pohár készlet mellé, a biztonság kedvéért még kettő poharat hozzá teszek, vásárolok hozzá nyolc ír kávés kanalat is. 
